TÓTH ÁRPÁD
Örök tavaszba járnék...
Örök tavaszban járnék, melyben a rügyek barna
Puháján új levél görbül már szelden,
Mint enyhe nap verőjén, ha kismacska pihen,
S bársony talpából lágyan ferdül ki gyenge karma...
Tavaszban, amikor a hősugár se karmol,
Csak mintha illatos közelü szűzkisasszony
Csiklándná pajkosan lágy ... |